A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Központi Bányászati Múzeum

A bányászszakma összefogása a múzeumukért

2017. október 22. - Központi Bányászati Múzeum

Egy évszázados múltú palota helyreállítása a műemléki ügyekben  jártas szakemberek számára is nagy, éveken át tartó szép feladat. A mi épületünk rekonstrukciójának folyamatában nehezítő elem volt, hogy ez egy olyan múzeum elhelyezését kellett, hogy szolgálja, melynek tárgyanyaga, tematikája „kilógott” a főúri enteriőrök keretei közül.  A munkák legnagyobb részét Molnár László - aki 1975-től volt intézményünk igazgatója – irányította, képviselve a bányászati muzeológia érdekeit. A Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat című folyóiratának 1983/9. számában foglalta össze az épület felújításának, részbeni átalakításának folyamatát. Az ő írásából készült az alább olvasható összefoglalónk.  

A múzeum épülete az 1960-as évek végére nagymértékben elhasználódott. Ennek oka elsősorban az volt, 1957-től mindig csak a legszükségesebb karbantartást és korszerűsítést végezték el. Csak a három iroda és a gondnoki lakás volt fűthető. A középkori pincerész feltáratlan maradt, a földszinti helyiségek a szigetelés hiánya miatt nedvesedtek.A Bástyakert is csak részben volt látogatható. Bár 1967-ben volt egy renoválás, 1972. áprilisára olyan állapotok alakultak ki, hogy le kellett bontani a kiállítást, a múzeum gyűjteményét a város által biztosított pincékbe, raktárakban helyezték el.  

muzeumi_felujitas_1975_79_az_varkert_felol610.jpg

A gondok megoldására lehetőséget teremtett, hogy 1969-ben egy kormányhatározat jelent meg a soproni műemléki belváros teljes rekonstrukciójára. Ebbe a körbe beletartozott a múzeum épülete is. A múzeum épületének  első rekonstrukciós terv változatát Dr. Gyulay Zoltán bányamérnök, egyetemi tanár, a múzeum 1971-ben kinevezett igazgatója az Országos Műemléki Felügyelettel együtt dolgozta ki. A tervek tartalma az évek során sokat változott, de ebben az első tervben is már kihangsúlyozták a műemlékvédelem szakemberei: az épület védett, tehát minden változás, változtatást csak ennek a tiszteletben tartásával lehet megvalósítani.

bizottsag_624.jpg

1973-ban a Nehézipari Minisztérium és a Bányászati Kutató Intézet közös előterjesztésére létrejött a bányászati múzeum bizottság azzal a céllal, hogy más, kisebb volumenű fejlesztések mellett a Központi Bányászati Múzeum épületének rekonstrukciójával együtt járó feladatokat koordinálja. A bizottság alakuló ülésén megállapodás született a résztvevő bányászati vállalatok igazgatói, a minisztérium és a múzeum vezetői között, hogy a munkálatok anyagi feltételeit a magyar bányászat biztosítja. Állták a szavukat, példamutató nagyvonalúsággal finanszírozták az épület felújítását, a múzeum újranyitását. Az összefogást a múzeum homlokzatán elhelyezett emléktábla is őrzi. Köszönjük.  

muzeumi_felujitas_1975_79_a_folyoso_a_bizottsaggal_kapualj_fele612.jpg

1973.és 1979. között 17 alkalommal ülésezett a bizottság: biztos háttért jelentve a bányászati muzeológia elvárásainak, melyek gyakran ütköztek a műemléki szempontokkal. Így, utólag nézve jó kompromisszumok születtek ezekből a vitákból: az épület műemléki szempontból parádésra sikerült, s nem mellesleg múzeumi célokra is használható tereket kaptunk.   

muzeumi_felujitas_1975_79_az_udvar_a_bizottsaggal_kapualj_fele611.jpg

 

 

  

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3013048958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása