A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Van-e élet bányászat nélkül?

2018. november 12. - Központi Bányászati Múzeum

A legismertebb „ ugrás” a  gőzgép és az ipari forradalom összekapcsolása. 

Ez utóbbi kapcsolat azonban megérdemli, hogy kicsit részletesebben megvizsgáljuk, mert megmutatja a technikai, technológiai fejlődés és a civilizáció fejlődése közötti igen bonyolult összefüggéseket.

Az, hogy a gőzben milyen energia létezik, már az ókorban is ismerték: Héron labdája a közismert példája ennek a tudásnak. Évszázadokon át azonban nem volt annak semmi racionális oka, hogy ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozzanak

Furcsa módon a bányászat fejlődése, energiaigénye volt az, ami végül kikényszerítette a ma ismert gőzgép ősének megkonstruálását: a bányákból a vizet emeltek ki vele. Angliában, az ipari forradalom szülőhazájában jórészt szénbányákban használták az első gőzgépeket a bányák víztelenítésére, hogy szenet tudjanak bányászni. 

sopron_tuzgep_szivattyu_meghajtasahoz_modell.jpg

A kígyó tehát látszólag a saját farkába harapott, de az ott megkonstruált gép a - nem egy lépésben megtett - tökéletesítés  után elterjedt a textiliparban, szállításban.   Az ipari forradalom és a szénbányászat összefüggése nem vitatható – különösen igaz ez nálunk, ahol a reformkor előtt nem volt értékelhető szénbányászat.

Mégis: aránytévesztés lenne azt állítani, hogy az ipari forradalom a szénbányászatnak köszönhető, mert nem  tudjuk, hogy mi történt volna szénbányászat nélkül. Az azonban nyomon követhető, hogy milyen civilizációs változásokat hozott az ipari forradalom, s nemcsak technológiai, technikai, hanem társadalmi változásokat is. Megszületett a nagyipar, megváltozott a közlekedés, a világ „ összezsugorodott” , újfajta városok születtek, másféle kultúrájú emberekkel.

A nyersanyagbányászat olykor megoldandó problémákat hordoz – gőzgép – de többnyire megoldásokat kínál problémáinkra.

Gondoljanak bele, ma az autóinkban, mobiltelefonjainkban, számítógépeinkben, házunkban, gyógyszereinkben stb. mennyiféle bányászott anyag van. Ma már ezek inkább a ritkafémek közül kerülnek ki, bár a mobilunkban meglepően magas a felhasznált arany aránya. Volt egy múzeumpedagógiai programunk, melynek címe az volt, van-e élet  bányászat nélkül. A program kisgyerekeknek szólt,  akiket meg szerettünk volna nyerni a bányászat ügyének,  úgyhogy a válasz leegyszerűsítő módon volt az, hogy nincs.

Ha kicsit szofisztikáltabb választ akarunk adni, akkor a válasz az, hogy persze. Nem ilyen lenne az élet, de valószínűleg lenne. Ha lenne.  Az általunk ismert civilizációnak azonban fundamentális és sok irányba ható eleme a bányászat.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5314360915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.