A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Kiállításunkból: a bányahegy

2017. október 19. - Központi Bányászati Múzeum

A 18. század közepén ismeretlen alsó-magyarországi ötvös által készített "bányahegy" (Handstein) a 18. század közepén készült. A bányák gazdagságát reprezentálni kívánó bányahegyek az újkor reneszánsz főúri sőt uralkodói gyűjteményeiben az ún. „Wunderkammerek” részét képezték. Különleges ásványokból, kőzetekből és természetesen ércekből, elsősorban nemesércekből épültek fel, s gyakran ötvösművű, ezüst figurákkal díszítették.

1976_006_01_v4a.jpg

A 16. században jellemzően még vallásos jelképeket is elhelyeztek rajtuk, s általában ezüst lábazatra helyezték. Mint ilyent, asztali díszként is gyakran használták. Elsősorban Európa fejlett ércbányászati területein (Szászország, Ausztria, Magyarország stb.) származnak. A 17. század végétől – 18. század elejétől egyre inkább modellszerűen készítették őket, ami izgalmassá teszi a szemlélő számára.

Ilyen a mi bányahegyünk is. Nem tisztázott, hogy a bányahegyet Mária Terézia vagy II. József kapta ajándékba. II.József  még trónörökös korában, 1765-ben látogatta meg Selmec- és Körmöcbányát, s így a művészettörténeti kormeghatározás alapján hagyomány mindkét változata igaz lehet.

1976_006_01_a.jpg

A fa magra ragasztott termésérc- és kristályos ásványdarabok, valamint zöld patinás réz növénykék felhasználásával készült asztaldísz tágabb értelemben vett bányaüzemet ábrázol. Előfordulnak a bányahegy anyagában ezüstércek, galenit, szfalerit és pirit mellett un. bányavirágok, azaz kvarc és kalcit kristályok és ametisztet és sok más is. A bányahegyen a montanistica teljes vertikumát, vagyis a mai értelemben vett bányáktól az ércelőkészítésen keresztül a kohászat különböző munkafolyamatait is láthatjuk. 

1976_006_01_r1a.jpg

Megtaláljuk a földalatti bányatérségeket, tárót, vágatot és aknát, melyekben kis ezüst bányászfigurák dolgoznak. Az akna fölött lójárgány jellegzetes kúpos épülete után a külszíni műveletek figyelhetők meg. A háromnyilas érczúzót, mosóművet, ércolvasztó, illetve leűző kemencét, valamint erőátviteli szerkezetet(tereprudazatot) és jeladó felszerelést (kopogó, klopacska) láthatunk. A bányamű minden részében apró, ezüstből öntött kis bányász- és kohászfigurák végzik – többször lovaikkal együtt – termelő tevékenységüket.

1976_006_01_r2a.jpg

A bányahegy alapját összefogó aranyozott ezüst keretet és az ezüst címerpajzsokat ugyancsak aranyozott ezüst oroszlánok tartják. A pajzsok egyikében a bányászat ősi jelképét, a keresztezett bányászéket és kalapácsot találjuk. A keret két végében egy-egy kis ezüst fiókocska is található, melyekbe apró tárgyakat helyezhettek el. Mindezt természetesen a barokk stílusnak megfelelő íves, volutás díszítőelemekkel.

Darabunk a bányahegy un. galvano-másolata, melyet a MNM Restaurátor Műhelyében készítettek, 1976-ban. Az eredeti műtárgy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

                                                                                                                 Szemán

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2012992450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.