A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Apró lépésekkel a cél felé: kutatóintézettől az önálló múzeumig

2017. október 16. - Központi Bányászati Múzeum

banyaszati_muzeum_web_banner_kicsi.jpgA Magyar Nemzeti Levéltár Győr- Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának anyagából származó levelek is sok érdekes adattal szolgálnak az indulást illetően: úgy tűnik, egy múzeum alapítása akkortájt is nem kevés taktikázást és ravaszságot igényelt. 

1954 augusztusában a Gyulay Zoltán, a Bányamérnöki Kar dékánja levelet írt Bognár Dezsőnek, a Városi Tanács V.B. elnökének. Ebben arról tájékoztatta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia azt a gondolatot vetette fel: több okból is helyes lenne a Bányászati Kutató Intézet Sopronba való áttelepítése. Mivel az Akadémia Szénbányászati Főbizottsága szeptember 7-én Sopronban tart ülést, kéri, hogy Bognár elvtárs addig nyilatkozzék arról, hogy a Városi Tanács el tudja-e helyezni a Bányászati Kutató Intézetet.

1954. szeptemberében megjött a válasz: a Sopron Város Tanácsa a Templom u. 2-4.szám alatti épületeket ajánlja fel a Kutató Intézet számára, melyben akkor Soproni Erdészeti Technikum kollégiuma működött. Októberben azonban a dékán arról értesítette a Tanács illetékeseit, hogy a Bányászati Kutató Intézet áthelyezéséről tárgyalások folynak, még nincs döntés, tehát nem tudnak nyilatkozni az ingatlan igénybevételéről.

diebold_karoly_fotoja_soproni_muzeum_gyujtemenye.jpg

A levelezés és a fennmaradt iratok szerint azonban alig fél év múlva, már nem a Kutató Intézet elhelyezésére, hanem bányászati múzeum céljára igényelte Gyulay Zoltán dékán, s az akkor már múzeumvezetőként aláíró Faller Jenő a Városi Tanács V.B. Igazgatási Osztályától a Templom u. 2-4. szám alatti ingatlant, amit a levelezésben következetesen egy egységként: volt Eszterházy palotaként említenek.

diebold_karoly_fotoja_soproni_muzeum_gyujtemenye2.jpg

A levélben leírtak szerint egy tervezett, nagy Országos Technikatörténeti Múzeum Bányászati részlegének helyeként a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudománytörténeti Főbizottsága – a levélírók kérése szerint – Sopronba jelölte ki, ha a város tud ingatlant biztosítani erre a célra. A levél további részében leírtak szerint „az Egyetem nem tud több, a múzeum számára gyűjtött anyagot befogadni, annál kevésbé sem, mert a Szénbányászati Minisztériumunk kérésünkre most már megkezdi egészen nagy gépek, stb. leszállítását. Megkezdett akciónkat megállítani nem kívánjuk, mert az országos jelentőségű és városunknak is érdeke, hogy az Országos Bányászati Múzeum Sopronban alakuljon ki.”

A fent idézett levelezésből kitűnik: a múzeum alapítása akkortájt is nem kevés taktikázást és ravaszságot igényelt. Mert ugyan melyik helyi hatalmasság nem érezte volna megtisztelőnek, hogy egy országos hírű kutatóintézet a városukba költözik. (Hogy az érintett, évtizedeken át Budapesten működő kutató munkatársai mit szóltak az ötlethez, arról nincs adat.)  Elképzelhető persze, hogy a Bányamérnöki Kar költözni nem akaró oktatói is támogatták az elgondolást. Azt, hogy a Kart végleg és egységesen Miskolcra vigyék, még 1955-ben támadták a bányászat vezetői, így volt muníció a tiltakozáshoz, hely a taktikázáshoz.

Egyelőre nincs arra nézvést adat, hogy mi volt a cél: múzeumot akartak alapítani, s ehhez az ingatlant a Kutató Intézet Sopronba való költöztetésének ígéretével próbálták megszerezni, vagy valóban ide szerették volna költöztetni a Bányászati Kutató Intézetet – mely számos oktatónak teremtett volna lehetőséget a Sopronban maradáshoz - s amikor ez a terv meghiúsult, akkor vették elő az - egyébként is terítéken lévő - múzeum ügyét.

fortepan.jpg

Faller Jenő, alapító múzeum igazgatónk így összegezte a Soproni Szemle 1958./2. számában a végső döntést: 1955. június 22-én az MTA Bányászati Főbizottsága Sopronban tartott ülésén elhatározta, hogy a bányászat emlékeinek védelmét és összegyűjtését központosan szervezi meg, a ezért Sopronban, a Nehézipari Műszaki Egyetem Bánya-és Földmérnöki Kara mellett, annak gondozásában központi bányászati múzeumot létesít. A határozat szerint a múzeum helye a Kar mellett van, mert „itt szolgálja legjobban az oktatásban elmondott és leírt szó mellett szemléltetéssel a szocialista hazafiságra, szak-és hivatásszeretetre való nevelést, másodszor, mert az egyetem mellett biztosítható a legjobban a szakszerűség az irányításban..”. 

Ez utóbbi intenció nem sokáig élt: 1959-ben megszűnt az a gyakorlat, hogy a bányamérnököket az első két évben Miskolcon, az azt követő oktatási években Sopronban képzik. 1959-től nem Sopronban van a magyarországi bányászati felsőoktatás, ám itt maradt a bányászat múzeuma.  

muzeum_kapuja_sterbencz_karoly_faller_1966_f1668553.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr6512991724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.