A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Miért pont Sopron?

2017. október 14. - Központi Bányászati Múzeum

banyaszati_muzeum_web_banner_kicsi.jpgSzámtalanszor tették fel számunkra a kérdést, mit keres Sopronban az országos gyűjtőkörű Központi  Bányászati Múzeum. Miért pont egy barokk belváros talán legszebb műemlékébe „telepedtek be” az alapítók ?

A válasz – vagy válaszok - látszólag egyszerűek. Többfajta magyarázat is közszájon forog, nézzünk azonban  a gyakran elhangzó válaszok mögé.  Az az érv, hogy 1919 óta itt működött a magyar bányászati felsőoktatás, 1957-ben már aligha állta meg a helyét. 1949-ben ugyanis hatalmi verdikttel  a kohászképzéssel együtt a bányászok képzését is áthelyezték Miskolcra, egy még nem létező egyetemre. A  költözést számosan, a szakma és az egyetem kiemelkedő nagyjai is ellenezték, ám 1957-re  vesztettek: a Karoknak 1959-ben  költözni kellett.

a_foiskola_epulete_1919-ig.jpg

A Főiskola épülete 1919-ig

az_akademiaiifjusagi_kor_zaszlaja.jpg

Az Akadémiai Ifjúsági Kör zászlaja

Jó válasznak tűnhet az is, hogy itt, a város tulajdonában lévő erdőben nyílt meg Magyarország első kőszénbányája, 1753-ban a később Brennbergbányának nevezett területen. A múzeum nyitásának évére azonban elkopott a büszkeség. Csak a korábban ott dolgozók emlékeztek a szép napokra, a határsávba szorított bánya múltja az 1951-es bezárása után önmagában nem igazán volt erős érv a döntéshozók számára.

a_brennbergi_szentekno_geologiai_metszete.jpg

A brennbergi szénteknő geológiai metszete

Valószínűleg a fentiek mellett kellett valamiféle személyes vállalás, mondjuk úgy, civil kurázsi is ahhoz, hogy a múzeum pont Sopronban talált otthonra. Meggyőződésünk, hogy a múzeumalapító Dr. Faller Jenő személyes hite, a bányászmúlt  - és Sopron - iránti elkötelezettsége nélkül a fenti érvek nem találtak volna meghallgatásra. Kellett egy szakmai tekintéllyel bíró, jó városi és egyetemi kapcsolatokat ápoló ember, aki nemcsak a Miskolcra való intézményi költözést nem támogatta, de maga sem óhajtott költözni. Nemcsak a saját életminőségét, de az egyetemi és bányászati múltat őrző, még Selmecbányáról átkerült egyetemtörténeti gyűjteményt is védte, amikor kiállt a soproni alapítás mellett.

fresko-1735_a_brennbergi_szen_megtalalasa_agoston-faller-sterbenz-fele.jpg

Freskónk: a brennbergi szén megtalálása

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8212974486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.