A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Bányászok az 1956-os forradalomban - 1. rész

2015. november 18. - Központi Bányászati Múzeum

Az 1956-os forradalomban döntő szerepet kaptak a bányavárosok és a bányászok. Az ötvenes években hazánk fő energiaforrása a bányászott szén volt, így a bányászok sztrájkja alapjaiban rengethette meg az ország üzemeinek működését. A bányászok a sztrájkokon kívül is nagy szerepet játszottak a forradalmi eseményekben. Három részes cikksorozatunk időrendben mutatja be a bányászok részvételét a forradalomban és az azt követő eseményekben. (2. rész, 3. rész)

1956. október 23.

Az országban több helyütt nagygyűlést tartanak az esti órákban a MEFESZ helyi szervezetei, ahol felolvassák követeléseiket. Ezek a követelések nagyban hozzájárulnak a forradalom politikai arculatához. Független, semleges, demokratikus Magyarországot, a szovjet csapatok kivonását követelik.

Október 24. 

A bányavidékeken még mindenütt rendben felveszik a munkát. A megyei lapok és a rádió arról számolnak be, hogy a sztrájkra buzdítókkal szemben a bányászok nem engednek a fasiszta provokációnak. Ugyanakkor Komárom megyében, Csolnokon az ott bányamunkát végző rabok beszüntetik a munkát és szabadon bocsátásukat követelik. Pécsett elkezdődik a vállalati munkástanácsok megalakulása: ezen a napon alakul munkástanács a Pécsi Szénbányászati Trösztnél.

Október 25.

Az esztergomi Bányagépészeti Technikum diákjai leverik a városházáról a vörös csillagot. A csolnoki rabtáborban folytatódik a sztrájk. Ajkán az esti órákban tüntetést szerveznek, amelyhez csatlakoznak a műszakról feljövő bányászok is. Pécsett is tüntetnek, és a demonstrációhoz az uránbányászok is csatlakoznak: a növekvő tömeg a helyi ÁVH ellen nyomul. Miskolcon megalakul a városi sztrájkbizottság, amely megyei munkástanáccsá alakul. Utóbbi határozatot hoz arról, hogy a bányák nem vehetnek részt a sztrájkban. 

004_tuntetes_miskolcon_oktober_25.jpg

Tüntetés Miskolcon, 1956. okt. 25. 

Október 26.

Dorogon leáll a bánya, az erőmű kivételével minden üzem sztrájkol. A bányászati munkára kivezényelt katonák a bányászokkal együtt Esztergomban tüntetnek.

Tatabányán budapesti fiatalok röplapokat szórnak a bányánál, letartóztatja őket a rendőrség. Többek között az ő szabadon bocsátásukat követelik az egyre nagyobb számú tüntetők. Tüntetők jelennek meg a X. aknai rabtábornál is, ahol a rabokat szabadon bocsátják. A tüntetők egy része felfegyverkezve Budapest felé indul gépkocsikon. A konvojt Budakeszinél katonák próbálják megállítani, több halálos áldozattal. A Budapestre jutók közül sokan a Széna téri felkelőcsoporthoz csatlakoznak. 

Oroszlányban a rabtáborban a rabok megtagadják a munkát és megpróbálnak kitörni, ám az őrség közéjük lövet - az eredmény három halálos áldozat. Az események hatására tüntetés szerveződik, ami a XVIII. aknához vonul. A rabokat végül kiengedik. Pécsett a pécsbányatelepi munkástanács a szovjet csapatok kivonását követeli.

020_nagy_imre_radiouzenete_a_pecsi_banyaszokhoz.jpg

A pécsbányai munkástanács követelései és Nagy Imre rádióüzenete a pécsi bányászoknak

A komlói munkástanácsot újraválasztják. Sor kerül az első nagyszabású tömegmegmozdulásra: a rendőrség könnygázt vet be a kövekkel, téglákkal dobálózó tüntetők ellen - egy vájár meghal. A Béta-aknán dolgozó politikai foglyok kiszabadítását a katonaság segítségével megakadályozzák. 

Miskolcról különféle útvonalakon fiatalok indulnak Budapestre – közülük többet a munkástanács beavatkozása ellenére letartóztatnak. Ennek hírére a megyei rendőrkapitányság előtt tömeg gyűlik össze, bár a fiatalokat addigra kiengedik a börtönből. A tömeg azonban nem hisz a rendőri tájékoztatásnak, nekilódul a bejáratnak, és az ott lévő őr riasztólövését a többiek tűzparancsnak értelmezve lőnek. A sortűznek 16 halálos áldozata van. 

015_lincseles_a_zenepalota_elott_miskolcon_oktober_26.jpg

Lincselés a Zenelapota előtt Miskolcon 1956. okt. 26. 

Ormosbányán megalakul az Ideiglenes Munkástanács: követeléseik előterjesztésére Miskolcra küldöttséget indítanak. Amikor elterjed a híre, hogy Miskolcon letartóztatások voltak, valamennyien elindulnak Miskolcra különvonattal. Útközben csatlakoznak a rudabányai bányászok is. Miskolcon értesülnek a sortűzről, ezért az ÁVH Zsolnai kapuban lévő főosztálya felé indulnak. Mire az első bányászok megérkeznek, már megtörténik az első lincselés: Gáti Gyula őrnagyot súlyosan bántalmazzák, élettelen testét a Zenepalota előtti szovjet emlékműre akasztják. A bányászokkal megerősödött tömeg betöri az épület kapuit. A bányászok átkutatják az épületet, de nem találják a letartóztatott diákokat. A tévedést belátva a még ott lévő rendőrtiszteket próbálják menteni: bányászruhába öltöztetik őket, majd gépkocsival a feldühödött tömeg elől a megyei börtön falai mögé mentik át őket.

Október 27.

Tatabányán megalakul a forradalmi tanács, amelynek központja a bányászrádióban van. Solymos Mihály főmérnők rendelkezésére a trösztnél felmérik a szénszükségleteket. Több hazai bányavárosban folytatódnak a tüntetések, sorra alakulnak a forradalmi szervek az egyes bányaüzemeknél. Salgótarjánban a tüntető tömeg ledönti a szovjet emlékművet.

023_a_szovjet_emlekmu_lerombolasa_salgotarjanban.jpg

A szovjet emlékmű ledöntése Salgótarjánban

Október 28.

Tatabányán az üzemek ideiglenes munkástanácsai 16 pontos követeléscsomagot fogalmaznak meg. Csolnokon a rabok ígéretet kapnak szabadon bocsátásukra. Gál István, a tatabányai trösztigazgató a minimális ellátás érdekében munkára szólítja fel a bányászokat. A felszólításokat röplapokon, helikopterről szórják le. Az akció miatt letartóztatják, majd Solymos közeműködésére kiengedik. A bányászok ragaszkodnak ahhoz, hogy a munka felvételének feltétele a 16 pont teljesítése, amelyet eljuttatnak a kormányhoz, addig csak a legszükségesebb mennyiségű szenet hajlandóak kitermelni.

025_a_forradalmi_szervek_megalakulasa_az_egyes_banyauzemeknel_1956-ban_terkep.jpg

A termelés visszaesése miatt a Borsodi Rádión keresztül a megyei munkástanács is felhívással fordul a bányászokhoz, hangsúlyozva, hogy az ellátás biztonsága érdekében az általános sztrájk nem vonatkozik a bányászokra. Ennek hatására nő a termelés.

Október 29.

Csolnokon megkezdődik a rabok szabadon bocsátása. Radikális borsodi-ormosbányai bányászokból álló küldöttség indul Nyíregyházára, Hatvanba és Debrecenbe, hogy ott meggyőződjenek arról, hogy a szovjet csapatok valóban kivonultak-e az országból. 

030_a_szovjet_csapatok_kivonasat_kovetelo_felhivas.jpg

Október 30.

Üzemi értekezletet tartanak a széntermelés újraindításáról a Tatabányai Szénbányászati Trösztben. Megállapodnak a munka részleges felvételéről, fenntartva azonban a teljes leállás lehetőségét, ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. Salgótarjánban megalakítják a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottságot, amely dönt az általános sztrájk meghirdetéséről.

031_sztrajkfelhivas.jpg

Október 31.

A pécsi munkástanácsok közös nagygyűlésén egyeztetnek a szükséges szénmennyiség biztonságáról. Döntésük értelmében a szovjet csapatok kivonásáig csak a kórházak és a lakosság, illetve szükség esetén a fővárosi rászorulók számára termelnek szenet. Az aknák és kolóniák védelmében követelés fogalmazódik meg a „bányász század” vagy más néven munkászászlóalj felállítására. 100-150 bányászt fel is fegyvereznek.

039_a_pecsvideki_banyasz_szovetseg_budapest_lakoinak_cimzett_roplapja.jpg

A Pécsvidéki Bányász Szövetség Budapest lakóinak címzett röplapja

A Nógrád Népe közli a sztrájk beszüntetésének feltételeit: eszerint Nógrád megye addig sztrájkol, amíg az orosz csapatok el nem hagyják az országot.

035_banyaszok_sztrajkfelhivasa.jpg

Tatai, Dorogi, Tokodi bányászok sztrájkra szólító röplapja

November 1.

Kádár János bejelenti az MDP megszűnését, az MSZMP megalakulását.

November 2.

Tatabányán megkezdődik a széntermelés normalizálása, a dorogi munkástanács is határozatot hoz a sztrájk befejezéséről. A Borsod Megyei Munkástanács bizalmat szavaz a kormánynak, határozatot hoznak a munka november 5-től való felvételéről.

November 3.

A tokod-altárói munkástanács bejelenti a sztrájk befejezését. Több munkástanács a részleges sztrájk fenntartása mellett dönt. Megalakul a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány, amely a Szovjetunióhoz fordul segítségért.

November 4.

Budapestre benyomulnak a szovjet csapatok és megkezdik a forradalom elfojtását. Egyben országszerte kezdetét veszi a megtorlás is.

 044_fegyveres_felkelok_budapesten_a_koruton.jpg

Fegyveres felkelők Budapesten a körúton

Cikkünk 2. részét itt olvashatja. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr488070364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.