A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Pénzpótló eszközök a múltból: a bányapénzek

2015. július 08. - Központi Bányászati Múzeum

Kiállításunkban és érmetárunkban úgynevezett bányapénzekkel is találkozhat a látogató. De mik azok a bányapénzek, miből vannak, kik és mire használták őket? Elmeséljük. 

A bányák a közép- és újkorban többnyire a lakott településektől távol, mezőgazdasági munkára alkalmatlan, hegyvidékeken jöttek létre, mivel az ércek ilyen helyeken fordultak elő. Ez problémát jelentett a bányamunkások ellátásában, hiszen a legalapvetőbb élelmiszereket is messziről kellett a helyszínre szállítani. Értelemszerűen ezt a feladatot a bánya tulajdonosa vagy működtetője látta el: kereskedelmi lerakatot hozott létre a bánya területén, ahol a bányászok beszerezhették maguk és családjuk számára a legfontosabb fogyasztási cikkeiket. Elsősorban a mindennapi élelmiszerek és italokról volt szó. Az üzemi kereskedésben viszont nem a rendes forgalmi pénzt, hanem a bánya pénzhelyettesítő eszközét használták. Ez volt a bányapénz. A bányapénz a természetbeni juttatások kiosztásának eszköze volt, s leginkább a ma használatos bónok, kuponok forgalmához hasonlítható.

urvolgy_1.jpgurvolgy_2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 Úrvölgyi bányapénz 1739-ből (Nagyításért kattintson a képre!)

A bányapénzek rézből, ólomból esetleg fából, papírból készültek. Valójában tehát pénzpótló eszköznek tekinthetők, szerepük több ponton mégis pénzszerű volt, hiszen értékmérőként, csereeszközként és forgalmi eszközként megállták a helyüket. Persze a kincsképzés és a világpénz funkció már távol állt a bányapénztől. A bányász csak az üzemi kantinban használhatta fel, hiszen egyéb helyen nem volt elfogadási kötelezettség és belső értéke, azaz fémtartalma meg sem közelítette névértékét.

urvolgy_3.jpgurvolgy_4.jpg

Úrvölgyi bányapénz 1699-ből (Nagyításért kattintson a képre!)

Használatának több oka is volt. A nemesfémpénzek időszakában gyakran hiányzott a szükséges ezüstpénz, vagy nehezen lehetett hozzájutni. Persze élni akkor is kellett valamiből, ha nem állt épp rendelkezésre ezüst aprópénz. Ezen kívül a bánya tulajdonosának jelentékeny hasznot is hozott, ha a bányászok csak az általa forgalmazott cikkeket vásárolhatták - hiszen a bányapénzt nem fogadták el máshol, pláne más városokban, a bányász csak a bánya lerakatában tudta elkölteni. A hatóságok nem korlátozták a bányaművelőket ezen tevékenységükben, mivel a nagy kockázatot jelentő és komoly befektetést igénylő bányaművelés sokszor e nélkül nem lett volna rentábilis,

 selmecbanya_1.jpgselmecbanya_2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Selmecbányai bányapénz (nagypénz) 1675-ből 

A bányapénzek külső formája egyszerű, legfeljebb egy-egy szó, még inkább rövidítések láthatók rajtuk, melyek az azonosítást szolgálták. Éremképükben leggyakrabban a bányászat szimbóluma, a keresztezett bányászék- és kalapács látható, de előfordul a tulajdonos vagy bérlő családi címere is. Aprópénzként forogtak, így általában denáros és garasos értékűek voltak a kis és nagy pénzek.

selmecbanya_3.jpgselmecbanya_4.jpgSelmecbányai bányapénz (kispénz) 1675-ből 

A bányapénzek a 16. század közepén jelentek meg és alkalmazásuk egészen az 1950-es évekig tartott. A történelmi Magyarországon volt használatuk Európában a legelterjedtebb. A Központi Bányászati Múzeum dr. Ákoshegyi Ferenc egykori magángyűjteményét vásárolta meg és ezzel bányapénz tekintetében a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára után az ország második legnagyobb közgyűjteményévé vált. Minthogy kis sorozatok és kis példányszámok készültek egy-egy típusból, ezért nagyon ritkák. Különös játéka a sorsnak, hogy ezek az egykor kis értékű bányapénzek, nem nemesfém mivoltuk ellenére, egyre értékesebbek a gyűjtők körében.

dognacska_1.jpg

dognacska_2.jpg

 

Bányapénz, Dognácska, 1817-18.

Az alábbi fotókon további bányapénzeket mutatunk, böngésszen bátran! A képek kattintásra megnőnek, a galéria lapozható; az érmék mindkét oldalát mutatjuk (kivétel a szomolnoki bányapénz, mely egyoldalas.)  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr347609672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

András Bujnóczki 2015.07.08. 19:10:12

Lassan már azt is letagadják,hogy" BÁNYÁSZ" volt Magyarországon!!
Jó szerencsét!

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2015.07.09. 11:29:23

jó szerencsét!

Jó kis poszt, köszi érte!