A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Ők honnan jöttek?

2015. május 31. - Központi Bányászati Múzeum

Tirolból, Morvaországból, Szászországból és Thüringiából.

A magyar királyság ércbányászatának " főszereplői" voltak a messzi vidékekről hozzánk telepedett hospesek, vendégek. Hozták a szaktudásukat, civilizációs normáikat, vallásukat, nyelvüket. Letelepedésüket királyi pátensek segítették, itt maradásukat számtalan jogi, gazdasági kedvezmény.

marsigli.jpg

(A térképre kattintva az nagyobb méretben látható.)

Az első igazán jelentős betelepítési hullám, melynek már írásos emléke is van IV. Béla tatárjárás utáni országépítéséhez kapcsolódott. Selmecbánya a példaszerű " telepített" város, a Ringbürgerek" a teljes jogú
polgárok város ma is látható Fő-terén laktak. A város szabad királyi bányavárosként közvetlenül a kincstárhoz tartozott, egyben adózott, önálló bíróállítási joga volt.

selmec.JPG

A magyar királyság legjelentősebb bányavárosainak - hasonlóan Selmechez -, német betelepített bányászok voltak a polgárai. A 15. századra Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya az ország 10 legnagyobb városa közé tartozott. Ezeknek  a városoknak évszázadokon át volt meghatározó jelentősége a magyar kincstár egyensúlyban tartásában: ha túl sok volt a veszteség, a pénzkiáramlás bármely okból, akkor a bányászaton, pénzverésen behajtott haszon kiegyenlítette a mérleget.

Bányászatunkban a német vállalkozói dominancia a 19. század elejéig jellemző volt. Arra, hogy bányászatunk szaknyelve évszázadokon át a német volt, részben ez a magyarázat, részben az, hogy a selmecbányai Bányászati Akadémián, mely az egész monarchia számára képezte a tiszteket, német volt az oktatási nyelv.
A kiegyezés után 1868 és 1872 között fokozatosan vezették be a magyar nyelvet az oktatásban. A német nyelvű bányászok öröksége a mai napig megcsodálható ezeknek a városoknak épített örökségében, településszerkezetében, művészeti emlékeiben.

A német nyelvű bányászok szaktudása nélkül ércbányászatunk, a magyar királyság gazdasága és gazdagsága bizonyára másként alakul. Az utazók nem hívták volna a középkori magyar királyságot "Eldorádónak", nem
lett volna forrása Károly Róbert, Nagy Lajos, vagy akár Mátyás király hódító törekvéseinek.

A bejegyzés trackback címe:

https://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr887487822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.