Múzeumunk 2006-ban konferenciával, és időszaki kiállítással emlékezett az 1956-os eseményekről, hősökről. Minden rendezvényünk, s az azok nyomán kiadott kötetünk a - „Bányászok és bányavárosok forradalma, 1956”- részletesen foglalkozott az 1956. november 4. utáni történésekkel is. Az alábbi…

A festmény az Iglóhoz közeli szepességi bányaváros, Merény egyik mély völgyében futó patakjára telepített zúzókat és hámorokat ábrázolja madártávlatból. A Merény elnevezés csak rövid ideig élt, mivel egykori német nevét, a Wagendrüsselt csak 1887-ben magyarították Merényre. A trianoni béke után…

Ezt az aranyforintot I. Mátyás 1467-től kezdődő pénzreformjának 1470 után megváltoztatott előlapjával verték. Az korábbi címeres előlapot mutató éremkép helyett ugyanis ettől az időponttól az ún. Madonnás előlapot alkalmazták. Az ezen a pénzen a klasszikusan ismert „magyar” éremkép figyelhető meg:…

Az 1918-ban készült festmény pihenő bányászt ábrázol. A mezítelen felsőtestű bányász a kép előterében egy a mezőn elhelyezett pihenőpad végén üldögél. Jobb könyökével a pad támlájára, bal kezével a munkában rövidre kopott csákányára támaszkodik. A munkásnadrágja övére biztonsági benzinlámpa van…

A zólyom megyei Rhónic (Kisgaram) vasgyára alapvetően a Selmec- és Körmöcbánya környéki nemesércbányák kiszolgálására létesült. A rhónici vasgyár virágkorát a 19. században élte, s készítettek itt acéllemezt, drótot, kályhákat, s más, öntöttvas  lakberendezési tárgyak mellett dísztárgyakat is. A…

Az 1980-ban, már a felújított épületben megnyitott új, állandó kiállításunkban az első műtárgy, amivel találkozott a látogató az Gáspár Sándor: A dorogi szén megtalálása, című, nagyméretű olajképe a lépcsőfordulónkban. A kép jó, úgyhogy a 2000-ben rendezett új kiállításon is kinn…