A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Kiállításunkból: termésarany

2017. november 13. - Központi Bányászati Múzeum

Termés arany kristályok tűkvarcos alapra települve rózsaszerű alakzatokat képeznek. Hidrotermális folyamatok révén keletkezett. A kristályhalmaz andezit alapkőzetre települ, amit a 19. században Selmecbányán még „zöldkő-trachit”-nak neveztek. Ez a kőzet gyakran képezte kristályos kvarc kitöltésű…

Tovább

Éljenek a lővészek ….

A Központi Bányászati Múzeum és a Szlovák Bányászati Múzeum / Selmecbánya / szakmai együttműködése számos nagysikerű kiállítást tett lehetővé. 2002 májusában különös, jó hangulatú kiállítást nyílt meg a fenti címmel, Maria Ćelková művészettörténész rendezésében: az 1654-ben Selmecbányán megalakult…

Tovább

„Isten földi paradicsoma” és a széncsaták földje

Történetek  a magyar bányászatról. A 2000-ben megnyílt  állandó kiállításaink között volt egy, melyben kísérletet tettünk arra, hogy a ránk maradt tárgyak, dokumentumok segítségével bemutassuk:  mi volt a magyar bányászat története,  s ezt szó szerint értettük. Egy -  két évezredet átfogó -…

Tovább

Egy röplap margójára: a bányászok forradalma és szabadságharca 1956-1957-ben

Múzeumunk 2006-ban konferenciával, és időszaki kiállítással emlékezett az 1956-os eseményekről, hősökről. Minden rendezvényünk, s az azok nyomán kiadott kötetünk a - „Bányászok és bányavárosok forradalma, 1956”- részletesen foglalkozott az 1956. november 4. utáni történésekkel is. Az alábbi…

Tovább

Wichura: Merényi táj

A festmény az Iglóhoz közeli szepességi bányaváros, Merény egyik mély völgyében futó patakjára telepített zúzókat és hámorokat ábrázolja madártávlatból. A Merény elnevezés csak rövid ideig élt, mivel egykori német nevét, a Wagendrüsselt csak 1887-ben magyarították Merényre. A trianoni béke után…

Tovább

Kiállításunkból: aranyforint

Ezt az aranyforintot I. Mátyás 1467-től kezdődő pénzreformjának 1470 után megváltoztatott előlapjával verték. Az korábbi címeres előlapot mutató éremkép helyett ugyanis ettől az időponttól az ún. Madonnás előlapot alkalmazták. Az ezen a pénzen a klasszikusan ismert „magyar” éremkép figyelhető meg:…

Tovább

Kiállításunkból: Kukán Géza: Vájár

Az 1918-ban készült festmény pihenő bányászt ábrázol. A mezítelen felsőtestű bányász a kép előterében egy a mezőn elhelyezett pihenőpad végén üldögél. Jobb könyökével a pad támlájára, bal kezével a munkában rövidre kopott csákányára támaszkodik. A munkásnadrágja övére biztonsági benzinlámpa van…

Tovább