A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Bányász türelempalack Körmöcbányáról

2017. április 16. - Központi Bányászati Múzeum

A türelempalackok a korabeli bányászat teljes vertikumát mutatják be. Ez a18-19. századi értelmezésben a nemes- és színesércek bányászatát, ércelőkészítését és  kohászatát, valamint  az előállított fémekből történő pénzverést foglalta magában.

Ez utóbbiak persze csak Körmöcbányán kerülhettek a türelempalackba. A mai szűkebb értelmezéstől eltérő felépítésű üzemet ezért újabban montanisztikának is szokták nevezni. A só, vas és szénbányászat köréből egyáltalán nem ismerünk türelempalackokat.

1985_018_01_o1.jpg

Belelátunk, de nem nyúlhatunk hozzá

A türelempalackos ábrázolás azért volt nagyon alkalmas a bányászat bemutatására, mert így a közép- és koraújkori ábrázolásmódnak megfelelően a bányát egyben, de mégis mintegy kinyitva lehetett ábrázolni. Hozzátartozott ehhez az érzéshez a titokzatosság is. A bányászat már eleve titokzatos volt a kívülállók számára, ezt növelte az üveg átlátszósága: belelátunk, de nem nyúlhatunk hozzá.  Végül a kvázi lehetetlen csodás érzete, mivel a figurák egyes elemei, pl. karjuk, szerszámaik már a palackban lettek összeragasztva. Tehát egészükben már nem lettek volna berakhatók, s még kevésbé kivehetők a palackból.

Háromszintes felépítményű bányászpalackunk Körmöcbányán készült, amit a benne elhelyezett pénzverők bizonyítanak. Az alsó és középső szint a földalatti bányamunkát mutatja be, míg a felső felszíni tevékenységeket. Középen a padozatba vágott téglalap alakú aknanyíláson keresztül az aknalétra van elhelyezve, mely összeköti a szinteket.  A tárókat egy-egy fakabátszerű jelképes tárószáj szimbolizálja.

1985_018_01.jpg

A két alsó szinten galenites ércdarabokat fejtenek a vájárok ékkel kalapáccsal. Németes szabású fekete kabátot, fekete farbőrt, vörös magyar nadrágot, alacsony fekete lábbelit és zöld süveget viselnek. A fekete bányászkabát ujjai végén és a szétnyíló mellrészen piros sávval díszítettek.  A nadrág nyílásán a vitézkötést fehér íves vonalakkal jelölték. A zöld színű süvegek felfelé kicsit kúposodnak. A vájárok haja gallérra hulló, sötétbarna. Egy részüknek egyenesre pödrött bajusza is van. A két csillés viselete hasonló, de a kabát fehér, a nadrág zöld és tótkalapot van a fejükön. A csille barna színű, fekete festéssel jelölték rajta a ferde vasalatokat. Egy bányász hasonló öltözetben, de zöld vájársüvegben érctálat tart, míg egy másik a szinteket összekötő aknalétrán mászik. Az aknász a középső szinten áll. Jobbjában hosszú piros botot, baljában bányamécsest tart. Ruházata azonos a vájárokéval, de lábbelije magas térdig érő fekete csizma.

A felső szinten az aknanyílás fölött kézivitla, mellette háromnyilas érczúzó és ércmosó szér, farbőr nélküli (külszíni) tótkalapos mosó munkással. Az előtér jobb oldalán kohót láthatunk, melybe egy kohász a feje fölé emelt ércteknőből ércet adagol. A túloldalon golyós pénzverőgép látható. Két munkás a pénzverés munkamenetének megfelelően a golyókhoz kötött kötéllel lendíti körbe a kart, míg egy harmadik a gép előtti gödörben a lapkákat helyezi a verőtövek közé. Mind fehér inget és zöld süveget, zöld nadrágot viselnek. A két álló munkás világosbarna, köténynek előre kötött farbőre is jól látható.    

A bejegyzés trackback címe:

http://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4812429965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ZON 2017.04.19. 14:41:56

A mai Magyarországon , Telkibányán is láthatunk ilyeneket a helyi múzeumban.