Az Esterházy Kincstárat a család Fraknón őrizte - ezek főként ötvöstárgyak, textilek, ékszerek voltak. A tárgyakat 1918-ban, talán a békeszerződés fenyegetése miatt áthozták Budára és aTárnok utcában lévő palotájukban helyezték el. A kincstárat 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt lefoglalták, köztulajdonba vették, s elhelyezték az Iparművészeti Múzeumban.

A Tanácsköztársaság bukásával a rendelkezés hatályát veszette, de a család úgy döntött, hogy a tárgyakat letétbe a Múzeumban hagyja. Sok évvel később, a II. világháború végén, a front közeledtével bizonytalannak ítélték ezt a helyzetet és visszaszállították a Tárnok utcába a tárgyakat - itt érte a Kincstárat a bombatámadás. Alig maradt meg valami, a maradványok 1949-ben kerültek elő a volt palota pinceromjaiból.

A töredékes és rossz állapotú anyagot visszaszállították az Iparművészeti Múzeumba, ahol restaurátorok mérték fel a károkat. Néhány tárgyat – így a nálunk látható tárgy eredetijét is sikerült restaurálni. A nálunk látható serleg egy ún. replika, melyet az eredetit másolva készítettek el, az Iparművészeti Múzeum jóváhagyásával 1971-ben. 

Az eredeti tárgy Selmecbányáról, 1650-ből származik. Úgynevezett "harang alakú serleg", mely a bányászat teljes vertikumát bemutatja. A cuppa oldalán és a fedélen trébelt jelenetek, a talpban és talpon kis ezüst bányász figurák jelenítik meg az egyes munkafolyamatokat. A cuppa oldalán ametiszt és kvarc kristályok láthatók forgácsfoglalatban. A fedél közepén nagyobb, fél térden ékkel-kalapáccsal fejtő bányász alakja figyelhető meg, a fedél belső felén vésett lemezen szerencsekerék ábrázolás.