A soproni Központi Bányászati Múzeum hivatalos blogja hírekkel, érdekességekkel

Központi Bányászati Múzeum

Bányászok az 1956-os forradalomban - 3. rész

2015. november 17. - Központi Bányászati Múzeum

Az 1956-os forradalomban döntő szerepet kaptak a bányavárosok és a bányászok. Az ötvenes években hazánk fő energiaforrása a bányászott szén volt, így a bányászok sztrájkja alapjaiban rengethette meg az ország üzemeinek működését. A bányászok a sztrájkokon kívül is nagy szerepet játszottak a forradalmi eseményekben. Három részes cikksorozatunk időrendben mutatja be a bányászok részvételét a forradalomban és az azt követő eseményekben. (1. rész, 2. rész)

1956. november 20.

A Mecsekben befejeződik a fegyveres ellenállás. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkástanácsa a pécsiekkel, komlóiakkal és közép-dunántúliakkal egyeztetve kidolgozza a Kádár-kormány elé terjesztendő követeléseiket. A bányászsztrájk folytatódik.

November 21.

A széntermelés fokozására egyre több felhívás jelenik meg. December 2-re „becsületműszakot” hirdetnek, de a munkamorált nagymértékben rombolja, hogy a bányászok vezetőit egymás után tartóztatják le.

072_szenet_a_hazanak_a_kormany_felhivasa_a_banyaszokhoz.jpg

A kormány széntermelésre buzdító felhívása

November 22.

Pécsett a szénhiány miatt korlátozni kell a villamosenergia-fogyasztást. A „Mecseki Láthatatlanok” maradéka, 42 fegyveres Barcs közelében átlépi a magyar-jugoszláv határt, ahol menekülttáborba kerülnek.

November 23.

A Baranya Megyei Központi Munkástanács küldöttei Dobrovics Emil vezetésével követeléseket küld a megyei tanácshoz, majd a megyei rendőrkapitányságra. Dobrovicsot letartóztatják és december 15-ig fogva tartják. Emiatt a megyei munkástanács általános sztrájkot hirdet, amely kisebb megszakításokkal december 23-ig tart.

November 28.

A tatabányai és dorogi üzemekben folytatódik a sztrájk. Munkásgyűlést tartanak a XI-es aknánál. A kormánnyal vagy Kádárral való tárgyalás kieszközölését és a karhatalom kompromittáló személyektől való megtisztítását követelik.

November 29.

Pécsett éhségsztrájkot szerveznek Dobrovics Emilnek, a megyei munkástanács egyik vezetőjének letartóztatása miatt. A sztrájk központja a Széchenyi-akna. Összesen mintegy 300-400 bányász vesz benne részt.

November 30.

Katonai helikopterrel Tatabányára érkezik Kádár János, aki a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkástanácsával ül le tárgyalni. A tárgyalás gyakorlatilag eredménytelen, Kádár elutasítja a politikai követelések teljesítését, a munkástanács pedig fenntartja azokat. Ugyanakkor valószínűleg ennek a tárgyalásnak volt hatása arra a kormányhatározatra, amely a bányászok fizetését átlag 20-30 százalékkal emelte.

073_kadar_janos_a_tatabanyai_munkas_tanacs_ulesen_november_30.jpg

December 1.

A pécsbányatelepi bányászok éhségsztrájkja eredménytelenül ér véget.

December 3.

Kormányhatározat születik a bányászok kiemelt bérezéséről. Pécsett befejeződik a sztrájk.

076_a_banyaszok_rendkivuli_beremelesenek_bejelentese.jpg

A bányászok rendkívüli bérezésének bejelentése

December 5-6-7.

A kormány határozatot hoz a forradalmi bizottságok megszüntetéséről. Az intézkedés elleni tiltakozásokat megtorolják. Letartóztatják a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium munkástanácsának vezetőit, illetve a Nagybudapesti Munkástanácsba beválasztott hat bányamérnököt. A hírre sztrájkok és tiltakozások szerveződnek. Komárom-Esztergom megye bányaüzemei sztrájkba lépnek és csak december 12. után indul úja a munka. Tatabányán körülbelül 1500-an tüntetnek a megyei pártbizottság előtt: a karhatalom leszerelését, a helyi rádió vezetőinek leváltását követelik. A tömeget hazatérésre felszólító karhatalmistát megverik. Oroszlányban szintén tiltakozó sztrájkot szerveznek.

December 8.

A tatabányai tüntetéseket követően megkezdődnek a letartóztatások. A Komárom Megyei Központi Munkástanács szolidaritását fejezi ki a bányászokkal, és kijelenti hogy amennyiben a bányászok követelései nem teljesülnek, leáll a többi üzem is a megyében. A tatabányai VI-os telepen a sorozatos letartóztatások hatására rendszeres őrséget szerveznek, hogy megvédhessék magukat. Az eleinte csak passzív ellenállásra szerveződött mozgalomból estére fegyveres ellenállás lesz.

Salgótarjánban a karhatalmisták egy alakulata röplapterjesztés vádjával letartóztat két munkástanácstagot. Délelőtt a kisterenyei és a szorospataki bányászok elindulnak Salgótarjánba, hogy kiszabadítsák a letartóztatottakat. Délelőtt 11 órára 3-4000 fős tömeg követeli a szabadon bocsátásukat a megyei tanács épülete előtt. Szemben velük három szovjet harckocsi mellett 80-100 karhatalmista áll. A pattanásig feszült helyzetben robban ki az öldöklés, a karhatalmisták, a szovjet katonák és a rendőrök lövései miatt összesen 47-en halnak meg. A mai adatok szerint 12 bányász áldozata volt annak a sortűznek, amelyben a lövéseket leadó karhatalmisták között is voltak bányászok. A tragikus sortűz után a szovjet katonai parancsnok feloszlatja a Megyei Munástanácsot és kijárási tilalmat rendel el. Megkezdődik a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ezen a napon tartják a Nagybudapesti Központi Munkástanács utolsó ülését, ahol a salgótarjáni vérengzés hírére a Munkástanács az egész országban és mindenre kiterjedően elrendeli a 48 órás általános sztrájkot.

December 9.

A tatabányai VI-os telepen az ellenálló csapat létszáma egyre növekszik. Az MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottség aktívaülésén a december 8-i történteket „az ellenforradalmi elemek tudatosan előkészített provokációja”-ként értékelik.

080_pufajkasokat_nepszerusito_plakat_1956_decemberebol.jpg

Pufajkásokat népszerűsítő plakát 1956 decemberéből

December 20.

Több Duna menti üzem áll energiahiány miatt. Budapesten fegyver és lőszerrejtegetés vádjával kivégzik a forradalmat követő megtorlás részeként másodikként halálra ítélt Minczér József nemzetőrt, a csolnoki bányaüzem csillését.

December végére megindul a bányakárok részleges felszámolása, ezzel egyidőben számos, a forradalomban aktív szerepet vállalt szakembert letartóztatnak, eltávolítanak.

December 30.

Tatabányán letartóztatják a forradalom vezetőit. Ezzel a hatalom lefejezte a legerősebb és legaktívabb tröszti munkástanácsot.

1957. januártól

Néhol belső vizsgálat keretében, de többnyire anélkül bocsátják el a bányaüzem forradalmi események legaktívabb résztvevőit. Számos érintett bányász, főként a fiatalabbak, önként távozik és az ország távolabbi vidékein próbál szerencsét, ahol a politikai nyomozók nem egy esetben csak egy év múlva akadnak rájuk.

Megalakul a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot felváltó Nehézipari Minisztérium.

088_tobb_szenet_cimu_orszagosan_terjesztett_plakat_1957.jpg

"Több szenet" c. országosan terjesztett plakát 1957-ből

Január 22.

Törvényerejű rendeletek jelennek meg a gyorsított büntetőeljárásról és a száz főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek közérdekű üzemmé nyilvánításáról, amelyre kiterjed a statárium hatálya. Ennek megfelelően a bányákban januártól elkövetett szabotázs vagy annak minősített cselekmények vélt vagy valós elkövetőit statáriális keretek között ítélhetik akár halálra is.

Február 18.

Törvényerejű rendelet születik a Munkásőrség felállításáról.

084_a_munkasorseg_demonstrativ_bemutatkozasa.jpg

A Munkásőrség demonstratív bemutatkozása

Március 14.

Ártatlanul letartóztatják Varga Gusztávot, a csingervölgyi bánya főmérnökét, akit a kihallgatások során olyan súlyosan bántalmaznak, hogy a fogdában belehal sérüléseibe.

Április

Az ÁVH helyére lépő politikai nyomozó osztályok szervezettsége áprilisra ér el olyan szintet, hogy üzemi szinten is megkezdhetik a forradalmi események feltárását. Az újjászervezett ügynökhálózat segítségével augusztus végére rekonstruálni tudják a munkástanácsok tevékenységét, amivel már a „kis bűnösökhöz” is eljuthatnak.

081_az_uj_hatalom_terrorja_karhatalmistak_hallgattak_ki_a_civileket.jpg

Karhatalmisták hallgatnak ki civileket

Április 23.

Fehér Lajos szénkormánybiztos jelentése szerint sikerült helyreállítani a széntermelést.

Július 20.

Kivégzik a miskolci népítéletben való részvételért elítélt Balázs Géza, Nagy Zoltán, Szász Zoltán és G. Tóth László bányászokat.

Augusztus 3.

Elrendelik a munkaversenyeket, az élüzem cím és a vörös vándorzászló visszaállítását.

Október 22-23.

A BM összes szerveinél és a Munkásőrségnél fokozott készültséget rendelnek el. A bányaüzemeknél is fokozott készültségbe helyezik az üzemőrségeket. A forradalom első évfordulóján hatalmas hatósági előkészületekkel megakadályozzák tömegdemonstrációk kialakulását.

November 29

Kivégzik a „Bányász per”-ben halálra ítélt „bányász brigád” három tagját, Czimer Tibort, Laurinyecz Andrást és Rusznyák Lászlót.

085_banyaszokhoz_cimu_roplap_1957-bol.jpg

Bányászokhoz c. röplap 1957-ből

1958.

Október 24. 

Kivégzik Zódor János vájárt, aki a forradalom idején a VIII. kerületben harcolt felkelőként. Novemberben kivégzik a Köztársaság tériek perében halálra ítélt Galgóczi Zoltán és Nagy József bányászokat.

090_banyaszok_adjatok_szenet_1958-ban_keszult_termelesre_buzdito_plakat.jpg

Termelésre serkentő plakát 1958-ból

1959.

Február 3.

Kivégzik a Baross téren harcolt Garamszegi Alfréd bauxitbányászt.

Március 25.

A pusztavámi bányánál történt szabotázs – ezért ellenforradalminak minősülő – cselekményekben való részvétel vádjával Budapesten kivégzik Erdélyi Gyula bányászt.

Április 3.

Részleges amnesztiát hirdetnek a 2 évnél nem hosszabb időre elítéltek rézére. Az amnesztiarendelet azonban nem befolyásolja a megtorlást, a perek folytatódnak.

Április 15.

Kivégzik Nagy József bányászt, a Széna téri felkelőcsoport egyik tagját.

Május 6.

Kivégzik Kolonics János vájárt, a Széna téri felkelőcsoport egykori tagját.

November 28.

Kivégzik Futó János bányászt, a Thököly úti felkelőcsoport tagját.

018_a_budapesti_szena_ter_a_forradalom_napjaiban.jpg

A budapesti Széna tér a forradalom napjaiban

1963.

Március 21.

Kádár János az Országgyűlésben kihirdeti az általános amnesztiát. A közkegyelem nem terjed ki azokra a felkelőkre, akiket gyilkosság vádjával ítéltek el, akiket hűtlenség miatt ítéltek el, és a visszaesőkre.

A bejegyzés trackback címe:

http://banyaszatimuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr748076154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mahoberberis thunbergii 2016.11.01. 16:03:17

Ha már szóba került Rusznyák, Czimmer és Laurinyecz kivégzése, egy-két mondat erejéig meg lehetett volna említeni (a kronológiának megfelelő helyen) a budapesti Széna téri ellenálló csoport Bányászbrigádját, mely nagyrészt pilisszentiváni bányászokból szerveződött.